Ez csak azért nagy szó mert 3 hete egy darabot nem kaptam. Az utolsót október 5.-én, talán... Azóta ilyen fronton néma csend, és halott német katonák...
Egyébként ma ünnepeltem a szülinapom, és ennek az apropóján írt. De ettől még jól esett, hogy gondolt rám. Hiányzik.
Kiváncsi leszek, mikor lesz már vége ennek a kálváriának, és mikor folytathatjuk újra onnét, ahol indult a kapcsolatunk. Az első héten, veséig égetett a tekintete... Aztán hétfőn, amikor véletlenül annál a hévnél váraokztam, amivel ő is jött. Leszállt, és égetett a tekintete... Ezt akarom újra látni.
Meg még azt, amikor a csütörtöki - második számú - együtt alvás után, indulás előtt neki dőltem, és ledöntöttem az ágyára. Amikor ott csókolózás után nézett rám. Mint, aki nem akar elengedni... Megértem, én sem akartam, de menni kellett...
Ezek a pillanatok vannak velem ilyenkor, amikor ő 250 kilóméterre van tőlem...
Mindegy, túl leszünk rajta, hamarosan remélem. A célom az volt, hogy szülimapomkor legyen barátnőm. Van. :)
Smst kaptam tőle
2008.11.02. 04:26 John Preston
Szólj hozzá!
Címkék: szülinap boldogság g helyzetjelentés részegenblogolok
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://johnpreston.blog.hu/api/trackback/id/tr33744957
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek