Egy hete igérgetem Mérinek, hogy együtt ebédelünk, ezt így is tettük, végülis gondoltam megrontom egy kis mexikói kajával, ha már nem evett még soha ilyesmit.
Arriba lett a praktikus választás, ha már a körúton voltunk.
Igazából én sajnos ezt nem gondoltam komoly randinak, ő pedig de...
Az első perctől nem volt kérdés az, hogy lesz-e köztünk valami, részemről nyilvános volt, hogy nem. De, mint társaság teljesen jó volt. Egyébként aranyos kislány volt, arcra hasonlított Judit márkájú "hugomra", és ez a képzetem nem csak a fényképek alapján maradt meg, de a röpke két órás találkánk alatt is.
A csodásnak nem nevezhető ebédelés után egy Margit-szigeti sétát még iktattunk, ahol is a Holdudvar előtti pados részen támadtunk be egy padot, majd amikor az árnyék takarta a napot, akkor a mellettünk lévőhöz költöztünk. Végülis, ajtóig kísértem, mivel 2 utcára lakik tőlem, aztán húzás haza. Gyanítom nem nagyon fogunk mi találkozni többet, szervezett módon.
Utolsó kommentek