Egy mondat tőlem, tegnap estéről.
"Nem gondoltam volna, hogy előbb lesz a számban a mellbimbód, mint a nyelved"
No de, ne rohanjunk ennyire előre, a sztori nem itt indult, és még csak nem is itt végződött. Az elmúlt közel két hétben pár nap kivételével szinte minden estét együtt töltöttünk E||ussal, és imádok vele lenni. Történt ma lefekvésnél, hogy kérte, hogy nyomkodjam meg a hátát, a gerincét, ahogy szoktam. A megnyomkodás után, így félelálomban simogatom a nyakát, mire kapok tőle egy hátra vetett mondatot, hogy vigyázz, mert ettől begerjedek... Hú, de megijedtem :D
Persze simogattam a nyakát tovább, egyszercsak melltartó pánt csattanás jelezte, hogy jó lenne, ha másfelé is orinteálódnék. A folyamat folytatásában született a fent említett hangzatos mondat. Később pedig egészen mélyre csúszott a kezem, miután egy szolid, de annál velősebb mondattal jelezte "Bizsergek", hogy bevégezhetném a folyamatot.
Mivel még két réteg ruhanemű volt rajta, amitől megszabadulni viszont nem akart, így azon keresztül kezdtem simogatni. Viszont 20 percnyi szenvedés után feladtam, miután csak fél sikereket lehetett elkönyvelni, így a ruhézaton át. Nem szeretek félmunkát végezni, de ő is belátta, hogy ez így nem fog menni, a ruha megkerülési hadműveleteimet viszont mindig visszaverte...
A dolog pikantériája, hogy eközben a szomszéd ágyon az egyik 1 hónapja átmenetileg befogadott barátom aludt csendesen.
Utolsó kommentek