HTML

John Preston harca a Prozium ellen

John Preston vagyok. Tetragrammaton egyház Grammaton rendjébe tartozó első osztályú pap. A Gun Kata mester, kiemelkedő eredményekkel az érzés bűnözők elleni harcban. Libriát szolgálom.

Utolsó kommentek

Friss topikok

  • John Preston: @brummnarcisz: jelenleg nincs amiért úgy gondoljam, hogy nem ő volt. Avagy "innocent until proven ... (2011.05.13. 17:30) A nagymellű szöszi
  • John Preston: közöd? (2011.03.24. 20:35) Holnap eljön velem Faith|ess koncertre!
  • Phoenix_zen_26 (törölt): @John Preston: Szija J.P! Véletlenül bukkantam az oldaladra, és pár bejegyzést el is olvastam. Ol... (2011.01.04. 02:08) Új nap, új hold
  • John Preston: Nyílván poén volt :) (2010.04.25. 08:32) És bazmeg megint a zsidók jártak jól
  • John Preston: Félig-meddig. Közben kiderült, és elkezdett is szétesni a zenekar... Szerencsére, nem tőlem ment... (2010.03.31. 22:20) Nehéz száj

Idézetek

  • Hibás feed URL.

Címkék

0rsika (1) 3rag0n (2) a (31) adakozás (1) adr| (3) adr|enn (1) ag| (1) ag|ka (2) ajándék (1) álmok (4) an|ta (9) apám (1) a|\|tón|a (4) b (3) balhé (1) ballagás (1) basszus (25) bemutatkozás (1) betegség (2) boldogság (7) buli (16) busz (2) cd (1) csajok (70) család (1) cset (8) csók (1) csoki (1) csomag (1) d (5) dj (1) dor4 (2) dvd (2) d|tta (2) e (32) ebéd (7) édesség (1) előkerülés (1) emlékek (2) encs| (4) ereklye (1) er|k4 (1) eső (1) este (44) eszt3r (4) év4 (1) evel|n (1) e mail (2) e||us (20) f (3) fagyizás (1) falu (1) fénykép (1) film (2) forrócsoki (1) g (29) G (2) g4b| (2) gitár (1) gondolkodom (25) gr3t| (1) haiti (1) hajléktalanok (1) helyzetjelentés (15) i (3) iwiw (1) j (1) jobbik (1) k (6) k4ta (2) kávé (5) költözés (5) koncert (3) k|nga (2) k|tt| (2) l (2) lánchíd (1) levél (4) m (2) méri (1) mese (1) mikroblog (1) mozi (3) msn (24) munka (2) n (8) nor4 (1) nyomozás (1) n|k| (3) o (1) park (1) pénz (2) politika (2) r (12) rák (1) randi (19) rászorulók (1) reb3ka (2) reggel (1) részegenblogolok (6) rólam (1) séta (2) sexchat (2) sms (11) sokk (1) sz (5) szakítás (3) szandra (1) szex (5) szivárvány (1) szülinap (4) szünet (2) sz|lvi (3) t (8) tanga (1) társkereső (2) tea (3) teázás (2) telefon (4) telefonálás (3) titok (2) t|a (7) utazás (2) v (4) vacsora (9) vallomás (3) változás (1) vergődés (11) vers (1) vidék (1) vonat (1) v|x| (1) zene (3) zs (2) zsuzsi (2) Címkefelhő

Egy óra

2008.10.14. 10:26 John Preston

 

Olyan három-negyed órára találkoztunk, és mióta vártam erre...

Azt hiszem, azóta mióta Morrison'sban utoljára átöleltem.

 

Igen, hiányzott. Annak ellenére, hogy valóságos lelki válságban töltöttem a hét utolsó napjait. De végül elfogadtam, hogy keres, amikor akar/tud/kedve van hozzám, ettől az élet még nem áll meg...

 

Fura érzések kavarognak most bennem. Ebben benne van a viszontlátás izgalma, és a járulékos jószágok, mint a találkozás öröme. Ugyan akkor benne van az is, hogy láttam a fájdalmat a szemében, azt, hogy nem csillog úgy, mint amikor először hajtottam az ölébe a fejem, és néztem hajnal fél 7-ig.

 

Viszont megértem. Megértem, hogy a család az első, megértem, hogy a barátnők az elsők. Így azt is, hogy most lesz két hete, hogy egyáltalán fogalmam van arról, hogy a világon van, így nem várhatom, hogy megossza velem, hogy tényleg mi bántja.

 

Ma megkaptam, hogy nem tud semmit sem ígérni nekem, nem kérheti, hogy várjak rá. De skorpió vagyok, ennek így nem lehet vége. Nem hátrálok, és nem adom fel. Kell nekem, a nehézségekkel együtt.

 

Tudom, hogy ebben a helyzetben nem sokat nyomna latba, ha azt mondanám, hogy hagyjuk a fenébe, nem hiányzik a nyűg, stb.

Viszont, azzal megtagadnám az elmúlt két hét minden báját. Amit nekem az első hét jelentett. Azt, ahogy vártam az első találkozást, és a gyors készülődést, mielőtt átmentem hozzá hajnalban. Azt, amikor fél hétig beszélgettünk. A teljes másnapot, amit két óra alvás után végig szenvedtem. Aztán az első hivatalos randinkat, a sétát a Lánchídon, a Budavári siklót, a kézenfogva sétát a Várban. A Nagyi Palacsintázójában sorban állás közben egymásnak küldött smseket. Azokat a szemeket, ahogyan nézett rám amikor, megérkeztem a forrócsokikkal. Az első csókot a kapualjban. A második nála alvást, az ébredést, ahogyan ott feküdt mellettem, és rám nézett, és közben mondta, hogy nyugodtan bevallhatom a feleséget, és a három gyereket. Majd a teljes hétvégét, amíg arra vártam, hogy mikor találkozhatunk. A hétfő estét, amikor a találkozás előtt még elmentem rózsát vadászni neki, és azt ahogy a macit válogattam, hogy a legszebbet kapja... A kedd hajnali ölelkezést az éjszakaira várva. A hiányzós smseket, mint "Zsolti. hiányzol". A kedd esti találkozást, amikor 10 percre leszállt a HÉV-ről. A szerda estét, amikor éjfélkor alvás helyett felöltöztem, és hamarabb értem Morrison's 2-be mint ők. Ahogyan sikerült Gyafit letaposni a folyosón...

 

Ahogy az első pár róla szóló bejegyzésemben fogalmaztam, sok szempontból hollywoodi tündérmeseként indult számomra, és nem akarok felébredni belőle. Lehet, hogy most szar, nehéz, és vannak benne kihívások.

 

De hol nincsenek? Hat láb mélyen, a végső fadobozban, talán...

 

Szóval, semmi sem érdekel. Ennek így nem lehet vége.

Szólj hozzá!

Címkék: g basszus gondolkodom

A bejegyzés trackback címe:

https://johnpreston.blog.hu/api/trackback/id/tr47713026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.