Úgy alkult, hogy szombat este kellett volna mennem legalább két koncertre. Az egyik zenekar tegnap Nus|val való közös ismerősünk formációja lett volna az egyik törzshelyemen, a másik pedig egy koncert hajón. Az utóbbira már jegyem is volt, mégsem mentem, mert közbejött E.

Az történt ugyanis, hogy E. írta, hogy nincs kedve tanulni. Ajánlottam neki, hogy hát akkor mi lenne, ha a nyakunkba vennénk a várost, és lenne valami buli féle.

Egy ideig szívta a vérem, hogy majdnem elfogadta ezt a meghívást... Aztán elkezdett készülődni. már 9 óra volt, amikor mondtam, hogy lemondtam egy koncertet, ahova még jegyem is volt, miatta... Erre dühös lett, hogy miért, meg miért nem szóltam, meg most akkor ő tuti nem jön be, hanem rohanjak azonnal és odaérek stb stb.

Végülis megbékélt, és kimentem elé a vidéki metrónak csúfolt végállomásra örsre. Mivel már nem járt metró, én meg a budapesti éjszakai élet tax| császára címében állok rendeltem is egy paripát oda a sugár elé, amivel percek alatt a belvárosban voltunk. Végülis több egészen forgalmas és tömött hely után letévedtünk az egyik kedvenc török illetőségű vendéglátó ipari egységbe, ahol hajnal fél 5-ig teáztunk.

Aztán visszakísértem oda, ahonnét 6 órája indultunk, és jöttem aludni, mivel már verőfényes napsütés volt :)