Végülis sikerült megbeszélni egy időpontot N|k|vel, amikor erre jár, és egy éjszakát nálam tölthet, majd innét folytathatja az útját hazafelé. Ez hétfő este volt, vagyis ismeretségünk második hetében jártunk. Persze, gondoltam, hogy nem lesz egyszerű, ahogyan mindig közbe szokott jönni valami.
Napközben az exe kitalálta, hogy ő öngyilkos lesz, ha N|k| feljön hozzám pestre (miért kellett egyáltalán elmondani neki?), aznap kb másfél órát telefonáltam az irodából vele, hogy mit tegyen stb. Persze a fő érvem a tapasztalat volt, miszerint ez csak zsarolás, ennek nem lehet engedni, és amúgy sem fogja megtenni.
Ami meglepődtem, hogy pár órányi vergődés után, végül elindult hozzám, telefon kikapcsolás mellett. Majd persze nem tartott sokáig és végig telefonálta ezzel a szerencsétlennel az utat, aki, ahogy gondoltam, semmit nem tett. (Bár állítólag este kórházban kötött ki, mert a nagy erejével, szilánkosra törte a kezét, okos.)
Mi pedig letettük a kocsit, a szomszéd utcában lévő parkolóházba, teáztunk, ami az eredetileg megbeszélt program volt, majd egy fél pohár bor után elcsattant az első csók, és le is kerültek a ruháink szép sorban, viszont, nem dugtunk, mint olyan, csak játszottunk, ezt, meg azt, egészen hajnal 4-ig. Aztán aludtunk délig, kimentünk a kocsijához, beült, és mint aki sosem járt erre, huss :)
Nekem teljesen jó volt, kiéltem, a korábban E||us által rám akasztott oly' negatív tulajdonságokat, mint a figyelmesség, az uralkodási vágy (jól esik ölelgetni azt, aki velem van), és a kismacska tartási perverzió (szeretem simogatni azt aki velem van).
Szóval, én egy teljesen jó estének könyveltem el, amire az elmúlt hónapok negatív visszacsatolásai után szükségem volt. Persze, egy mű este volt, amilyen valószínűleg sosem lesz többé, jó volt, és kellett.
Utolsó kommentek