John Preston harca a Prozium ellen

Találkoztunk futva, 10 percre.

De lebegek tőle... Imádom... Ahogy rámnéz, ismét kisfiú leszek, kibújok az álarcok mögül, a szerepekből, az öltönyből, a pozícióból, mindenből.

Nincs környezet, nincsenek emberek körülöttünk. Egy csodásan ragyogó szempár van, amiben eltűnök, és semmi más.

Ilyenkor megszakad a tér-idő kontinuum, és másodpercek tört része alatt olyan információ áramlik át a kettőnk közti non-verbális csatornán, ami minden műszert kiakasztana :)

Tegnap este volt egy hosszabb beszélgetésünk.
Ebből következik egy összeollózott változat

22:28  G  ez az ami fura. erted?
22:28  G  nem vagyok iylen.
22:28  G  erre itt jossz es akkor meg 
22:28  G  hirtelen bumm es itt vagy es teljesen kikeszulok
22:29  G  es akkor azt erzem h bizhatok benned kozben meg felek is picit mert oylan hirtelenul felelmetesen elragado hogy egyben felfoghatatlanul lebegek. pedig. en. nem. ez. vagyok.
22:29  G  ennyi.
22:30  G  kicsit keszekusza de en ertem.
22:30  G  de nem is mintha baj lenne, csak
22:30  G  volt valami amit mar nagyon regen ereztem
22:31  G  es eppen ezert tudtam kicsit fasz maradni 
22:31  G  mert soha nem sikerult teljesen odaadni vagy beleadni magam az utobbi kapcoslataimba
22:32  G  es akkor megjelensz,a stilusoddal es szorakoztatsz es nem untatsz es valahol azt erzem hogy nem is csak "arra" kellek neked,vagy ha igy is van,nagyon jol adod el:P:D
22:32  G  es nem tudom. mondj amr vmit ami nem jo benned:) legyszi. egy kicsit hadd csalodjak csak egy icipicit
22:33  G  es amikor sok semmitmondo utan jon egy olyan ami magaval ragad es kb elolvadok akkor 
22:34  G  akkor indig osszezavar hogy most mi an?
22:34  G  ez sehol enm volt elottem
22:34  G  es megcsak enm is taktikazol
22:34  G  pedig mar mindent bevetettem, na jo azert nem mindent. de
22:36  G  mar azt hittem az ilyeneket sikerult kiolni belolem masoknak
22:36  G  na most eleg oszinte vagyok.
22:36  G  :)
22:36  G  nem is oszinte inkabb cska kimondtam amit szerettem vna delutan is,csak nem ment
22:37  G  es amit mondtal a szememrol...
22:37  G  belenezek a tiedbe es elfog egy hatalmas nagy nyugodtsag
22:37  G  es ez jo... soha nem volt meg
22:37  G  de egyszer.
22:37  G  de azt mondom h kioltek. azt hittem
22:37  G  na ennyi 
22:37  G  :$

Ahogyan azt írtam is, a három óra alvás egy picit, nagyon megviselt, élő zombiként működtem egész nap.

Este 8-ra beszéltünk meg randit Oktogonnál. Persze vizes hajjal jöttem, nem azt vettem fel amit akartam, késtem, és minden ilyesmi. Mérges is volt rám, mert nem szeret várni... Megértettem, sajnáltam is, de nem tehettem semmit. Hozzá akartam öltözni, és nem találtam a fekete cipőmet, a barna meg szarul mutatott volna a lilás nyakkendőmhöz... Átöltözés.

Végülis megnyugodott. Elmentünk a törzshelyemre inni kör B-52-t, aztán énekeltem 2 számot, és haladtunk tovább. Az útvonal az Andrássy út mentén vezetett a Lánchídon át a siklóig. Majd Siklóval fel a várba, ahol is körbe jártunk mindent, kézenfogva sétálás, ölelkezés és ilyesmik :)

Ezután Nagyi Palancsintázójában kötöttünk ki, egy-egy adag forró csokival. Majd végül hazakísértem. A bejárati ajtóban tartó fél órás ölelkezés után csattant el az első csók, amit sok-sok további követett egészen reggel 10-ig amíg nála voltam. De egyébként külön aludtunk, ahogyan tegnap előtt is. De este még beosontam hozzá egy jó éjt csókért. Megveszek ennek a nőnek a szemétől, de ő is így van az enyémmel...

Nem érdekel mi lesz ebből, vagy mi nem. Élvezem... Viszont vasárnapig szinte biztosan nem találkozunk.

10-kor indulta tőle haza, a notimért, közben sikerült valami kaját is magamba emelni, mert már nagyon rámfért. Két napja csak reggelizem, semmi mást nem eszek.

Hiányzik. És én is neki. Erről árulkodnak az smsek. Vasárnap este ezt a csajt szét fogom szedni :)

Hajnal kettőkor megint elkezdetünk viccelődni, azon, hogy átmegyek.

Mondtam neki, hogy elmegyek fürödni, addig találja ki. Amikor visszajöttem, már hívtam is a taxit, és rohantam hozzá. Útközben felhívtam, hogy akkor mi a cím. Egészen addig nem hitte el, hogy tényleg jövök, amíg meg nem látta a taxit...

Egyébként, egészen erős izgalom volt rajtam, de úgy gondoltam, hogy leszarom mi lesz, nem tudom kivárni a pénteket. Látnom kell. Látni akartam. Utólag bevallotta, hogy ő is látni akart előbb.

Hajnalig beszélgettünk, és nagyon egy hullámhosszon voltunk, iszonyatosan tetszik. Annak ellenére, hogy nem egy nádszál kisasszony, de ez sem érdekel. Belenéztem a szemeibe, és elrabolt azzal amilyen. Beszélgettünk egymásnak dőlve, aztán feküdtem az ölében, játszott a hajammal, néztük egymást... Hűűű...

Kész vagyok. De ahogy beszéltünk reggel msnen, úgy láttam ő is.
Félretolta az esti programját, úgy gondolta, hogy inkább velem töltene időt...

Egy picit remeg a gyomrom... Oda vagyok? Oda.

Nos, ma is beszéltünk cirka másfél órát telefonon. Tetszik a hangja, a gondolkodásmódja, és úgy minden amit eddig magából mutatott.

Várom a pénteket. Egészséges izgalom van rajtam miatta, de ez a szokásosnál erősebb.

Megkérdezte, hogy mikor a legjobb nekem, csütörtökön, de akkor csak 4 órája van rám, vagy pénteken, és akkor egész este rámér. Nyilván a péntek. Akkor már inkább várok még egy napot. Oké, hogy eszem a kefét addig, de akkor is.

Ilyen régen volt velem, várom, hogy írjon, mint egy barom folyamatosan nézem a telefonom, viszont annyira mocsok vagyok, hogy a privát számomat azért csak nem adtam meg neki.

Munkába menet pedig már vízionáltam róla, hogy egy picit spiccesen sétálunk az Andrássy úton, és csókolózunk. Érdekes, de nem stílusom az első randis smárolás. Igen, Beával volt ilyen, de az az egész nem az én stílusom volt.

Oké, hogy eltoltam neki a poént, hogy nyugodtan aludjon nálam, úgyis én vagyok a csajokkali szexnélküli együttalvások országos csúcstartója. Érdekes, hogy smárolni akarok vele úgy, hogy csak kamerán láttam 2-3 órát, és telefonon beszéltünk 1.5 órát. Ahogy ezt most leírtam felállt a szőr a hátamon.

Kérdezte, hogy van-e kesztyűm... Azt nem kérdezte van-e zsebem...

Az tetszik benne mindenképpen, hogy bevallottan konzervatív, kiváncsi leszek élőben mennyire birom majd a fejét, mennyire leszünk zavarban, vagy lazák, vagy akármi.

Valahol azt olvastam, hogy ha valaki nagyon gyorsan lesz szerelmes, akkor egy vízióba szeret csak bele, és nem a valóságba. Meglátjuk felforgatjuk-e egymás életét :)

Hát, minden esetre valami mindenképpen van.

Történt ugyanis, hogy egy hosszabb levelezgetés után kölcsönösen felvettük egymást MSNen G4bóval, akivel is sikerült hajnal negyed ötig video chattogni, no és közben egyszer felhívtam, mert akkor már a hangjára is kiváncsi voltam.

Ez a csaj legalább annyira hülye, mint amennyire én tudok lenni. És bejön...

Tegnap fél 4-kor benyögte, hogy átmehetnék hozzá... 3 után nem szoktam otthonról elindulni, csak ezért nem mentem, no meg, mivel elkúrtak a tegnapi napom a költözéssel, és a 2 órás orvosi rendelőzésben, no meg, hogy délig dolgoztam csak... Nem szeretném kihúzni a gyufát, ezért inkább ezt most nem.

De a hét második felében (valószínűleg csütörtök vagy péntek) főzök majd neki nálam, már ha élhető állapotok lesznek... :D

Nos, az elmúlt héten erősen beteg voltam.
Soha jobbkor, olyan hétvégén kell ezt, amikor legalább 3 szülinap van, királyság.

Csütörtök este a vendégek közül megint volt olyan 3 csaj, akivel még kedvem is lett volna mit kezdeni. Az egyik csaj foglalt volt, hogy jó legyen a formám, a másik kettő egy társaságból volt.

Ebben a tizen párfős csaj társaságból egy kis formás, szemüveges, mosolygós barnával nézegettük egymást egész este. Amikor megfáradt és leült a színpadon pihenni, annyira édes voltam, hogy kivittem neki a dj pultból egy széket, hú akkor hogy nézett rám, mint egy fél messiásra... :)

Aztán, elindultam haza, és a tánctér kijáratánál találkoztunk, kérdeztem, hogy már mentek is haza. Ó igen... Én is elindultam hazafelé, de mivel én egyedül voltam, és ruhatárra sem kellett várnom, a kijáratnál még megvártam, meg akartam nézni magamnak mégegyszer. Feljöttek, végig engem bámult, ami után kijöttek. Elővettem a hivatalos biztonsági őrös köszönést, ezt a "Sziasztok, jó éjszakát" jellegűt. Majd amikor eltüntek a sarkon túl én is megindultam hazafelé.

Péntek este a nő neműek szempontjából teljesen transzparens volt, mivel semmi említésre méltó nem volt.

Szombaton pedig Attilának segédkeztem, ahogyan már egy éve a legtöbb hétvégén. Zsuzsi ismét lejött az egyik barátnőjével, akit azért bemutathatott volna, mert egészen jó darab volt. Lent volt Bea is, valamint Orsi két barátnőjével Zsófival és Kingával. Érdekes érzés a pult túoldaláról nézve is az, amikor egy csaj neked táncol, ezt megtörtént ismét. Ahogyan már egy párszor. Most az elkövető egy vékony, jó mozgású barna volt, akinek nem mellékesen szép mosolya is volt. Akkor is az orrom előtt volt, amikor a pultban voltam. Aztán amikor kijöttem, és kivülről támasztottam a pultot, és csak néztem a táncoló tömeget, akkor körbetáncolt.

Aztán, amikor végképpen meguntam a últban ténykedést, és az utolsó fél - három-negyed órára kimentek táncolni még ott volt a közelben. Amikor viszont látta, hogy Zsuzsival miket lejtünk, akkor így hazament. Hmm, rossz reklám nekem ez a csaj :D
Mindig elzavarja az érdeklődőket :D

Zárszóként pedig ott volt a vasárnap, amikor is Ildivel elmentünk vacsorázni. Előre közölte, hogy nem éhes. Jó hát, megértem egy vasággyal együtt 50 kilós csajtól ez érthető is. De végül csak sikerült választani egy kellemes és vállalható salátát, amíg én a gyors tálammal voltam elfoglalva. Persze ebből is etettem, mert az a jó :)

Viszont Ervin barátom még mindíg hiú reményeket táplál a csajos iránt. Ezért nem tudom még, hogy akarok-e valamit.

Az előbb nézegettem a blog.hu címoldalát, és a legnépszerűbb címkék között ilyenek vannak csak, mint, megmondás, meg politika és vélemény. De olyat egyet sem láttam, hogy csinálni, tenni, jobbítani, változtatni.

Egy szó mint száz, szerintem a pofa jártatásban mocsok mód erősek vagyunk, de amikor tenni is kellene valamit, ott már azért elfogy a hatalmas hang és a nagy buzgóság.

Mindez arról jutott eszembe, hogy hazafelé, egy sűrű este után láttam egy erősen mattrészeg társaságot Blahán, és történetesen egy éjszakaira szálltunk fel. Minden féle fajgyűlölő és cigány ellenes szerzeményeket skandáltak. Már csak az sajnálom ilyenkor, hogy szabad gyülekezési jog van. Ezt a tíz fős társaságot, akik hangosan üvöltöztek rendőrként úgy porrá lehetettvolna zúzni mint annak a rendje.

Félre értés ne essék, nem azzal van bajom, hogy gyülekeznek, és élnek a szabadvélemény-nyílvánítással, mert ez szívük joga. De, ne hajnal fél négykor, ne olyan részegen, hogy csak az oszlop tartsa meg őket a lábukon, és ne normális emberek rovására. De tényleg huzzatok kifelé a rákba, vonuljatok fel felőlem az M1-es mellett, egészen Bécsig, és akár még Árpád sávos tangát is húzhattok egymás fülére, az sem érdekel. Maximum kellemeset somolygok majd rajtatok.

No, meg a másik, ha ők most így ilyen nagyon kemények, miért nem mertek 5-6 utcával beljebb menni? Mondjuk Rákóczi tér felé, és ugyanezt előadni? Jah, mert lehet, hogy hírtelen a kisbicska a Lonsdale pulcsi mögé szúrt volna, és az annyira nem vicces, mint a körúton a közrendet zavarni?

Nos, nekem, mint belvárosi lakosnak csupán ez a bajom. Lehet tüntetni a melegek ellen, lehet tüntetni a cigányság ellen, sőt még a zsidók, a mexikóiak, a kínaiak, a malájok, és a kualulumpúriak ellen is. Csak semmi értelme. Oké, alkotmányos jog. De, mint érsz el vele? Semmit, kiélted a mocsok exhibícionizmusodat, és azt hiszed elmondtad bárkinek is és mindenki hallott. De mivel mindenkinek szólt, ezért senki sem figyelt rá, így az értelme annyi volt, mint egy nyílt levelet a Dunán eljuttatni a Parlamenthez.

Egyébként pedig nem érdekes, hogy azok akik felvonultak hova tartoznak, jobbra, vagy balra, a Honi Gárdához, vagy a Magyar Nemzeti Arcvonalhoz, a Kárpát Kommandóhoz, vagy a 64 Vármegye csuklyásaihoz. Tök mindegy, A baj az, hogy megint szájtépés van, ése feleslegesen idegesítjük egymást, az embereket és mindenkit, akit ez a dolog nem érdekel.

Ha tényleg ennyire nem tetszik valakinek a pofája, nem zászlót kell lengetni, meg utcakővel játszani, hanem lelőni, megmérgezni, felrobbantani, leszúrni, akármi. Volt ilyenre példa a világ történetelemben, gondoljunk Ferenc Ferdinánd halálára, vagy mondjuk II. János Pál elleni merényleg kísérletekre, esetleg Kenedy gyílkosságra.

Ja, hogy az nem buli, egyszerűbb az utcákat feldúlni, az embereket bőszíteni, a normális életükbe beleavatkozni. No, és mert a gyilkosság az mégis milyen már, a végén még elkapnak, és leültetnek. Te segény, most akkor szúr a szög, vagy nem szúr a szög, ha tényleg az a személy a problémád? Vagy saját magad, hogy valaki kimosta az agyad, majd teletolta mindenféle finomsággal, és már csak a "monyonle" van benne, meg a "mocskos fekete majmok"?

Tudjátok, nem vonulok utcára, nem dobálok követ, nem hangoskodom, nem megyek neki a rendőröknek. Lehet, hogy a mondatból hiányzik a még. Lehet, nem érzem indokoltnak ebben a mesterség hisztéria által okozott helyzetben.

Viszont, dolgozom. Aktívan, azért hogy a te szaros gyerekednek is majd jobb legyen, és ne azt a valóságot kelljen látnia, amit nekünk. Hogy ő ne mondhassa azt, hogy a balkánon él, hogy büszke lehessen arra, hogy európai, és ne csak arra verje magát, hogy turbó magyar.

És te mi olyat teszel, aminek ÉRTELME VAN?

Így a 25 felé közeledve elgondolkodom azon, hogy tényleg erőteljesen homok van a rendszerben. Ma is ráébredtem, hogy tényleg már csak a következő 5 évet kell kibekkelnem valahogy, és esetleg még szóba is fognak állni velem a lányok.

Nem, nyílván a kép nem ennyire sötét. De sajnos, mindenképpen megfigyelhető egy jelenség, ami a 20-on fellüli korosztályra jellemző. Méghozzá az, hogy vagy a fiatalabb korosztályt preferálják, vagyis a 18 éveseket, ami lassan a pedofília határait feszegeti. A másik véglet pedig, amikor a 30 felettiekért olvadnak.

Sokáig azt hittem, hogy velem van a baj, de nyitott szemmel körbenéztem, főleg a budapesti éjszakai életben, és általában mindehol ahova járok. A téziseim pedig igazolódnak.

Mi a különbség köztem, és egy 30 as pasi között? Az hogy 6-7 év? Ezen kívül? Semmi más. Nem vastagabb a tárcájuk, sőt. Nem laknak szebb házban, nincs jobb dumájuk, nem járnak flancosabb ruhákban...

Akkor, mi a különbség? Tapasztaltabb nálam? Többet tud az életről mint én? Nem hiszem. Úgy tűnik le kell tagadnom a korom.

A kedvencem az, amikor odajönnek hozzám egy szórakozóhelyen, és a beszélgetés elején kiderül, a korom, és egészen gyorsan vége is lesz a diskurzusnak.

A kérdés már csak az, hogy a következő 6-7 évben mit csináljak, ha már merek annyira komoly lenni, hogy kinőttem, a "minden este b*sszunk be, mindig másik csajt vigyünk el, és miután hazament dobjuk ki a számát" korszakból.

Sajnos a két véglet tényleg ez, hogy vagy csak egy estére akarnak valamit, vagy pedig a harmicas korosztályra indul be a nyál elválasztásuk.

Az egyik belvárosi helyen beszélgettem az egyik nagyon jó fej, és belevaló pultos lánnyal, és mondta, hogy fogadjam el, hogy minden nő kurva. Ez így elsőre meghökkentett. De, a kérdés ebben megint csak nem az, hogy igaz-e - mert sajnos az - hanem, a kérdés mindig a miért. Miattunk, mi tettük őket ilyenné. Amikor egy férfi a párjával, barátnőjével sétál, nem azok után fordulunk meg, aki csadorban járnak, hanem akiken fél tenyérnyi ruha van.

Tagadhatatlan a dologban a felelősségünk. Vajon a folyamatot meg akarjuk-e fordítani, vagy jó nekünk, hogy egy szórakozóhelyen lévő hölgyeket a ruházatuk alapján lassan nem lehet megkülönböztetni a piros lámpás negyedben dolgozótól - oké, tudom, hogy nálunk még nincs.

Ezen kívül még itt vannak a különböző erőteljesen figyelem felkeltést célzó kozmetikai ipar által kínált vizuális gyönyörök, mint az implantátumok, a nagyobbítások, a kissebbítések, az átszabások, a szőrtelenítések és minden amihez közve van a szikének. És ezt mind miért? Hogy figyelmet keltsenek a vadászokban...

Elkezdtem töprengeni rajta, hogy mikor törént ez a változás, mikor fordult ki a világ ennyire önmagából, mikor billent át a mérleg, hogy többet ér egy numera, egy kapcsolatnál. Szerintem a torzulás most is zajlik, sőt gyorsul. Mivel a média tolja az arcunkba, hogy milyen jó a szingli életforma.

Szerintem a folyamat valahol ott indult, amikor a hölgyek évezredes küzdelem révén kivívták maguknak a kvázi egyenjogúságot, hogy már nem kuss volt a nevük. Ebbe keveredett még egy csipet kozmopolita élet érzés, a feminizmus hatásai, és az előzőekben említett "kurva lét". Ezzel el is készült a bódító, de veszélyes kotyvalék.

Ezt főztük magunknak, hát igyuk is meg.

YouTubeon nézelődtem, és mindenféle barom how-to-s videókat nézegettem. Az egyik nagyon óvodás nehézségű videó után hallottam (mert nem néztem, csak hallgattam), hogy egy átlagos embernek élete során legalább 100 randija van...

Akkor szerintem még vadászgathatok kedvemre egy ideig ;)

Rég voltam Zsuzsival kettesben bárhol is.
Talán utoljára bulizni mentünk el, de ott egészen sokan vannak olyankor az emberrel, és beszélgetni pedig egyáltalán nincs mód.

De most felhívott, hogy vacsorázom-e vele. Persze, csak jöjjön ide, megnézni a lakást, aztán mehetünk is. Feljött, leesett az álla, és minden tetszett neki ami itt volt. Nem meglepő módon, mivel nekünk is tetszik nem kicsit.

Aztán neki indultunk a beígért vacsorát teljesíteni, ami végülis egy szelet pizza lett, pedig az eredeti ajánlat valami saláta volt. (A pizza hutban ehhez a mosolygós pultoslányhoz még vissza fogok menni)

Miután elfogyasztottuk a stuffot, megnéztük a Jókai téren lévő autómentes nap miatt felállított színpadnál koncertező zenekart. Majd végül gálánsan etettem Zsuzsival egy Brownie-t a Burger Kingben, no meg én is leengedte egyet a torkomon :)

Aztán neki indultunk az Andrássy útnak, egészen a Köröndig. Közben csendesen beszélgettünk mindenről, többek közt mesélt arról, hogy ő már 3 hete senkivel, és hogy mennyire hiányzik, stb. Közben ölelgettem, meg néha-néha megsimogattam az arcát, vagy ahol érem.

Érdekes egy dolog, hogy megértjük egymást, de nem akarunk egymástól semmit. Én túlzottan jó kisfiú vagyok, ami mondjuk egy díler után valószínűleg ez kevésbé érdekes és mozgalmas. Bár nem vagyunk egyformák, van akinek ilyen mozgalom kell.
Nekem pedig a családi háttere nem elfogadható.

De ettől még imádom, szeretek vele lenni. Szeretem azt, hogy naiv és kislányos, és tekintete... jajj.

Érdekes volt, hogy az utolsó egy órában csak simogattam a nyakát, a a tarkójánál játszottam a hajával, miközben a kocsiban beszélgettünk.

Nos, az van, hogy egy picit nagyon megújultam a hétvége folyamán.

Kezdve azzal, hogy fejembe vettem egy saját otthoni dj pult kialakítását, aminek az első elemét meg is vettem pénteken, egy NuMark keverőpult személyében.

Terveztem, hogy mikor az új helyre költözöm, megújítom a cipőimet egy picit, mert ez örök probléma nálam, mert vagy lerugom, vagy egészen gyorsan bebüdösödik, és ugye egyik állapotban sem maradhat meg sokáig a dolog.

Nos, most két pár cipővel lettem gazdagabb, a régi mindennapi Nike csukámat valószínűleg hazaviszem majd, és otthon várja a szebb jövőt. Ezen kívül vettem magamnak egy zakót, egy nadrágot, egy inget, és vagy 5 pár zoknit. Ezt anyukám kiegészítette még két maréknyi alsónadrággal, és 6-8 pár zoknival, és 5 nadrággal...

No és ami elmaradhatatlan, van hajpántom!
 

Szóval teljes generált kaptam, ami azért rám is fért erőteljesen.

Új lakás, új ruhatár, új stílus.
Ehhez már csak új barátnő hiányzik, de tudom, hogy már nem sokáig :)

Nos szóval, a hétvégén volt nálam R., vagyis nálam aludt pénteken... Hát ő nem, vagyis NAGYON nem. Magyarul felejtős a dolog.

Viszont péntek este találkoztam Brigivel, aki Eszter ismerőse. Iwiwen váltottunk egymással némi üzenetet. Jól énekel, tetszik a hangja, szép szeme van, és jó alakja. Mellette jogot tanul, vagyis még értelmes is...

Hátránya, hogy 19 éves, ami hozzám fiatal. No majd meltájuk milyenek a kékszemű lányok ;)

Aztán ott van Bea, illetve most már tudom, hogy így hívják. Ő a hely egyik vendége, akiről tudni lehet, hogy hoszteszként dolgozik, ha igaz tanul, és nem lakik túl messze. Szőke, és ő is szépszemű. Viszont a párkapcsolat téma távol áll tőle, szerintem ő is csak ilyen ego fenntartó pasizásért jár le. Vagy nem tudom, a tegnap esti beszélgetésünkből ez jött le.

Persze, mellette lehet, hogy a szőke lovat várja a kék hercegen. Nem tudom...

Ma megláttam Vaterán egy keverő pultot.
35 papír, és minden alap dolgot tud, ami nekem kelleni fog az elején. Nem sokat gondolkodtam rajta, megvettem. Gondolom holnap megkeres a tulaj, hogy wtf, és valamikor találkozunk, és enyém lesz a cucc.

Ebben a jó az, hogy elkezdem összerakni az otthoni studiómat. Az elmúlt egy évben a sok-sok bulizás, meg ivászat ment, most pedig jön a zene. Akarok itthonra lemezjátszót is majd, hogy átérezzem a Vinyl feelinget...

De egyébként gitárral is valamikor elkellene kezdeni ismerkedni... Ilyenkor érzem, hogy olyan rövid az élet, hogy mindenhez érts... De ez már csak ilyen.

Azért dolgozom mostanában, és azért fogok dolgozni, hogy minnél több időm legyen :)

Pár napja beszélgetek MSNen Ritussal, és ha minden igaz, holnap meglátogat...
Vagyis itt is alszik, meg minden, majd kiváncsi leszek mi fog ebből kisülni.

A hétvégi program az, hogy Zsuzsival megyünk bulizni, de a helyszín még bizonytalan.

Most jövök MC-ből, és alapvetően két hatás ért. Beszélgettem I.-vel, aki változatlanul bejön, és imádom, mint nőt. A másik, hogy K. leüvöltötte a fejem nagyon keményen, és ilyenkor elgondolkodom rajta, hogy miért vagyok olyan barom, hogy mindig ott vagyok, amikor neki szüksége van rám, ő mindig kisírhatja magát, neki mindig lehet problémája. De mindig csak neki, és csak neki.

Pont velem kell üvöltözni, akitől mindig csak a jót, és csak a legjobbat kapta?

Aranyos.

Régen tátott szájjal, csodálkozva sétáltam az Andrássy úton. Néztem az Oktogoni forgalmat, a Liszt Ferenc és Jókai téri folyamatos sürgés-forgást, a Nagymező utcánál a járdából világító fényeket, a kivilágított Operát, és télen a körbevilágított fákat.

Imádom. Számomra a Duna-part, és az Andrássy út, az ami a legerősebb érzéseket kavarja fel bennem.

És a megtörtént a csoda. Lejöttem a lakásból, és kint voltam a magyar broadwayen, sétáltam, majd pedig kiültem vacsorázni az Andrássyra.

Ilyenkor elfog a felsőbbrendűségi érzés. Kicsit talán különbnek érzem magam másoknál. Nem nem azért mert most itt lakhatok, hanem mert mertem komolyan álmodni erről. Szerintem azért szerezhettük meg. Mertük lépni, dönteni, hírtelen dönteni és a komfort zónánkból kilépni. Mert senki sem szeret költözni, de ilyenkor örömmel csomagol az ember, mert érezzük, hogy megéri.

Most megyek, és folytatom a pakolást. Ez az első bejegyzésem az új ágyamról :)

Azt hiszem tegnap vált számomra biztossá, hogy T.-vel többé egy légtérben nem akarok lenni. Történt ugyanis, hogy írtam neki egy kedves (tényleg) hangu smst, hogy szeretném ha a nála lévő technikai dolgaimat vissza juttatná hozzám (telefon előfizetés, készülék). Erre másfél nappal később kapok egy smst, hogy ha ilyen sürgősen kell menyjek át érte...

Na szép, amikor kellett, akkor azonnal rögtön, nehogy netnélkül maradjon otthon.
Aztán, amikor visszakérném, akkor azonnal már nekem kell ugrálnom azért, hogy a saját tulajdonomat, amit én fizetek a szolgátató felé, visszakapjam. Nem baj Ádámmal átugrottunk érte. Én nem voltam hajlandó kiszállni a kocsiból.

Neki odaadta, és hess. Ezt a fejezetet végképp lezártnak tekintem. A blogjáról is visszavontam a jogaimat, kell a ráknak.

Most a projektek, M. és a költözés a lényeg :)

Hétfőn sétáltunk az Andrássy út egyik mellékutcájában hazafelé, és beszélgettünk róla, hogy igen, egy ilyen csendes részen, mégis ennyire közel a belváros ütőeréhez azért laknék...

Erre kedden hazafelé az InterCityn beszélgetett egy ismerősével, ő mondta, hogy a szomszédja véletlenül kiadná a lakását. Ugye ezt néztük meg pénteken. Majd hazajöttünk a nagy lakaásnézésből, felcsattantam iwiwre, és ott találtam ennek a lakásnak a hírdetését. Felhívtuk, és 40 perc múlva ugye ott voltunk.

Ma pedig megkötjük a szerződést és költözünk... Nagyon gyorsan lezongoráztuk. Azt mondják, ha célod van, eltűnnek a körülmények. Azt hiszem ez most vastagon megtörtént.

Történetben ami a legszebb, hogy Eszter, Ági barátnője valamilyen rokoni kapcsolatban áll velük, legalábbis a tulajdonos feleségével mindenképpen. Azt hitték ezzel a kapcsolattal meglepnek, de előtte már leinfóztam a dolgot a fent említett közösségi vackon.

Szóval, az álmok valóra vállnak.

Rájöttem, hogy nagyon dúrván szeretet hiányom van. Köszönhető ez a munka, és a magánélet miatt felgyülemlett feszültségeknek.

De ezzel egy időben pedig szeretek adni is szeretetet, gesztusokat, mozdulatokat stb. Ezért fordulhatott elő, hogy MC-ben az egyik kanapén feküdtünk másfél órát legalább B.-vel, és simogattam az oldalát, a hátát, és amit értem. Ő pedig végig libabőrös volt... Azt hiszem élvezte :)

Az elején még nyújtotta a kezét, hogy feküdjünk kéz a kézben, de nem. Nekem ez így is jó volt. Nincs mese, muszáj lesz beindítani a rakétákat...

Ma voltunk megnézni két lakást a Váci utcában, de mindegyiknek volt valami apró hibája.

Az első konkrétan a Ferenciek terén volt. Liftes 3. emeleti szépség, ami 45 nm, és lakberendező rendezte be, két személyre, galériás, korrekt full modern konyha, és fürdő. Külön bejárattal, és mindennel. A hátránya hogy pici, aranyos lenne, de én nagyobb térhez szoktam, ez pedig itt nagyon szűk. Ahol most lakom a teraszom akkora, mint amekkora helyem lett volna az ágyamon kívül. Mindezt 500 €-ért kínálta a hölgy.

A másikat szintén ő mutatta ami 3 sarokkal lejjebb volt a Váci és a Halas utca sarkán. Ez egy hatalmas 4.5 méteres belmagasságú, magasföldszinti lakás volt. Az alapterülete a másik duplája. Nagyon izlésesen berendezve, a konyha modern, a fürdő pedig full extrás, sarok káddal, meg minden. Az ár itt is hasonló, csak valószínűleg a rezsije horror.

Végülis úgy döntöttünk, hogy akkor majd visszaszólunk, haza robogtunk, és az egyik közösségi oldal aprójai között elkezdtünk keresni ilyen jellegű hírdetéseket. Az első hívásra sikerült eggyel időpontot megbeszélni 40 perc múlvára.

Aztán felhívtunk még egy párat, de vagy nem vették fel, vagy már nem volt akutális. Ezért maradtunk ennél az egynél. Visszamásztunk a Nagymező utcába a megbeszélt időpontra, ahol egy nagyon helyes 45 körüli hölgy fogadott minket. A lakás a 4. emeleten van, tavaly lett felújítva, 80 négyzetméteres, tele antik és antik jellegű bútorokkal, teljesen berendezve. A konyha és a fürdő teljesen modern feleszereltségű. Két különálló összenyitható szoba de külön bejárattal. A belmagasság 3 méter körül van, ami befüthető, és nem groteszk módon hatalmas.

A fűtésről két cserépkályha gondoskodik, a melegvíz cirkóról megy, szóval bojlerrel sem lesz gondunk. Mindketten beleszerettünk a lakásba, és elhatároztunk, hogy oké, akkor ezt most itt kivesszük. A bérlet 400 €, és vasárnap kötjük a szerződést.